Vörösfenyő teraszburkoló

I/II osztályú 20mm×145mm×4000mm: 4390Ft/m2
I/II osztályú 27mm×143mm×4000mm: 5550Ft/m2

A vörösfenyőből készült teraszburkolat tartóssága

A tűlevelű fafajták közül a vörösfenyőből épített teraszburkolat a legjobb megoldás kültérre. Ez a legértékesebb fenyőfajta. Igen tömör szerkezetű, ellenálló, tartós fafaj, amely jól megmunkálható az összes forgácsolóeljárással. Könnyen szegezhető, csavarozható. Mindenféle ragasztóanyaggal jól ragasztható. A teraszburkolat kialakításánál, pácolás előtt érdemes gyantamentesíteni, lakkozás után erősen sötétedik. Az elterjedtebb fenyők közül egyedül a vörösfenyőt sorolhatjuk a "közép kemény fák" közé. Fontos tudni, hogy a vörösfenyő is vetemedhet, repedhet, ami a faanyagok természetes tulajdonságai. A vörösfenyő fokozottan hajlamos a hosszanti száradási repedésre, ami a terhelhetőséget nem befolyásolja. Gyanta- és csersavtartalma, valamint nagy sűrűsége miatt jól bírja a szabadtéri viszontagságokat kémiai felületkezelés nélkül is. UV-sugárzás hatására ilyenkor egy jellegzetes "ezüstszürke" alapszínt vesz fel. Ennek elkerülésére, a teraszburkolat készítése során felületkezelést alkalmazhatunk. Élettartamát szabadtéren 50-60 évre becsülik, vízben és száraz körülmények között ennek többszörösét is elérheti. A régészek mát több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak; 500 éves, vörösfenyőből készült sírmaradványok fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni. Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták. A Dunában megtalálták Traianus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú maradványait. Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, és ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is, de hajógyártásra is használták. A vörösfenyőt "örök fának" is nevezik.